Tartalom: Gravitációs erő Nehézségi erő Súlyerő Nyomóerő Csúszási súrlódási erő Tapadási súrlódási erő Kötélerő Rugóerő   A gravitációs erő (G) Isaac Newton (1642-1727) a Hold és egy alma mozgását megfigyelve arra jött rá, hogy a testek a tömegüknél fogva vonzzák egymást. Ez az erő tartja…

Newton I. törvénye – A tehetetlenség törvénye Minden test megőrzi egyenes vonalú egyenletes mozgását, vagy nyugalomban marad, mindaddig, amíg másik test, vagy mező annak megváltoztatására nem kényszeríti. A testek mozgásállapototát csak külső erők tudják megváltoztatni. Bármely test lendülete állandó, ha nem hat rá külső erő….

A testek mozgását jellemző mennyiség a lendület (vagy impulzus, vagy mozgásmennyiség), melynek jele: I A lendület a tömeg és a sebesség szorzata: I = m ⋅ v A lendület vektormennyiség, melynek iránya a sebesség irányával egyezik meg: A lendület származtatott fizikai mennyiség, SI-beli mértékegysége: kg m/s

Az erő jele és mértékegysége Jele: F Mértékegysége:  Newton = N (kg m/s2) 1 N = Az az erő, amely egy egy kg tömegű testet 1 másodperc alatt 1 m/s sebességre gyorsít fel. F = m ⋅ a Az erő tulajdonságai támadáspont – Az a pont,…

A tömeg jele és mértékegysége jele: m mértékegysége: [m] = kg = kilogramm 1 kg = 1 liter 4 ºC-os vegytiszta víz tömege A tömeg dinamikai mérése Két test közül annak nagyobb a tehetetlensége, azaz a tömege, amelynek nehezebb a sebességét megváltoztatni. m1 ⋅ a1 = F…

A dinamika (erőtan) a testek mozgásának okait kutató ága a fizikának. Csak azzal foglalkozik, hogy miért úgy mozognak a testek. A mozgások okainak meghatározásához tömeget és erőt kell mérnünk.