A határozók fajtái számosak. Egyazon nyelv grammatikái is különböznek abban, hogy hányféle határozót tartanak számon. Például P. Lakatos 2006 a következőket sorolja fel:
- helyhatározó: a szobában ül, a pad alól vette elő, közelre hallatszott, ahonnan jöttünk;
- időhatározó: gyermekkorában tanulta, Három éve nem ittam , Három körül várlak, Régóta nem láttam;
- számhatározó: százszor megmondtam, Három alkalommal voltam nála, gyakran dicsérte;
- állapothatározó-félék:
-
- belső állapothatározó, mely az alany, a tárgy stb. testi vagy lelki állapotát, külső megjelenését fejezi ki, ha személy, állapotát, ha dolog: épségben érkezett, üresen hagyta, érintetlen hagy, figyelmen kívül hagyta, mezítláb futott, halva találták, hárman jöttek;[4]
- külső állapothatározó (körülményhatározó), mely a cselekvést vagy történést kíséri, személytől vagy dologtól független körülményt fejezve ki: sötétben ül, barátok nélkül él;
- essivusi állapothatározó, mely valamilyen funkcióban való szereplést fejez ki, és több jelentése lehet:
– factivusi jelentése, azaz funkcióba jutást fejez ki: igazgatónak tesz meg;
– predicativusi jelentése (funkciót tulajdonít): mint ápoló dolgozik;
– nuncupativusi jelentése (megnevezést fejez ki): Nálunk a kukoricát tengerinek nevezik;
- eredethatározó: forrásból ered, Házasság lett belőle, közülük jött;
- eredményhatározó: A birtok gazdasággá fejlődött, Kétfelé kell vágni;
- társhatározó:
-a társ személy: Imre Jánossal barátkozik, A barátjával együtt sétál, Együtt megyünk moziba;
-a társ élettelen: Beleestem kocsistul;
- módhatározó: természetben fizet, szépen énekel, szünet nélkül énekel, hirtelen lendül, semmiképpen nem tenné, játszva oldja meg;
- okhatározó: kényszerből cselekszik, Az intézkedés nyomán helyreállt a rend, miattam aggódik, retteg elindulni, Ismerve a körülményeket tájékozódott;
- célhatározó, mely két típusú lehet:
- azt fejezi ki, hogy az alaptagban megnevezett cselekvés, történés, létezés milyen cél elérésére irányul, kinek vagy minek az érdekében megy végbe: harcol a jogaiért, megteszi az ügy érdekében, Megyek bevásárolni;
- azt határozza meg, hogy egy másik mondatrészben megjelölt személy vagy dolog alkalmas-e, felhasználható-e az alaptagban megnevezett folyamatra vagy minőségi szerepre: odakészíti a fazekat a levesnek, Pista alkalmas katonának, az ifjúság javára tesz, képes megoldani;
- tekintethatározó: jártas a dolgokban, korát tekintve egészséges, Lényegében elégedett vagyok, Indulni indulhatunk (figura etymologica);
- fok-mértékhatározó: talpig becsületes, átlagon felül teljesít, annyira fél, kérve kér;
- eszközhatározó:
-
- élettelen: kanállal eszik, Látogatások által erősödik a barátság;
- személy: Pista révén üzen;
- részeshatározó: Évának segít, az iskola számára érkezett, részemre készítette;
- hasonlító határozó: magasabb a fiánál, nincs árvább nála, édesebb, mint a méz, szebbnél szebb (figura etymologica);
- aszemantikus határozói vonzatok, amelyek nem sorolhatók be a fenti határozófajták egyikébe sem, mert jelentésüket nem lehet pontosan körülhatárolni: bízik valamiben, fellép valami ellen, igyekszik elmenni.